2008. szeptember 26.,péntek
Most már előre kell figyelmeztetnem kedves olvasóimat, hogy esetenként közzétett fotóink nem érik el a publikálható minőséget, mert lényeges objektumokról nem sikerült az expozició vagy az élesség stb, de dokumentálásra még megfelelnek. :(
Ennek a napnak tervezett csúcsélményeként Lucignano és a már 2004-ben is lenyűgözőnek talált Arezzo viszontlátása volt betervezve. Az úton, amelyen odafelé mentünk, megállított bennünket a Monte Oliveto Maggiore Apátság, magyarul Olajfák-hegyi Benedek-rendi Kongregáció. Építése 1319-ben kezdődött.
A várárokszerü védőrendszer várkapuhoz vezető híddal inkább kelti az emberben egy erődítmény érzetét, de belül megszelidül a látvány. Árkádos nagy udvara négy oldalról két szintes árkádsorral van körbe építve. Az árkádos folyosók Szent Benedek életét ábrázoló freskókkal van díszítve. Nekem kissé primitívek, de mit csináljak: Luca Signorelli és Sodoma művei. Hát nem estem hasra tőlük. Nem szeretem ennek a kornak és a régebbieknek vallási ( keresztény) tárgyú művészetét. Túlzottan szakrális, 2-dimenziós, primitiv ( a szó művészettörténeti értelmében ). Ez persze ennek a kornak ( duecento,trecento és quatrocento ) kötelező stílusa volt. Semmi kivillanó cici vagy boka , vagy mint Dávid kukija. Erről szó sem lehetett. Azt hiszem, a fügefa levél is kései műveknél látható. Na persze, nem vagyok művészettörténész, csak tapasztalatból mondom. Na meg: rettenetesen unalmas, míg egy reneszansz kiállítási helyen vagy netán Rubenseknél, Van Gogh-oknál vagy Rembrandt-oknál csak az idő szab határt nézelődéseimnek.
Nagyon szép a régi könyvekkel zsúfolt könyvtára, ahol könyvrestauráló műhely működik.
Az egész épületben mindenütt szabad fotózni, de kevés az arra alkalmas objektum, látvány, amiből jó fotót lehet kihozni, inkább csak japcsi klikk-klakkkokat otthoni élménybeszámolókhoz, amolyan "szokványos turistafotókat" .
Lucignano:
Folytattuk utunkat Lucignano-ba, ami a fotó tanusága szerint egy oválisan körkörös sikátorokból, utcákból álló város. A város templomairól, a Városházáról - úgy gondoltam - nem írok, unalmas lenne. Mi is kezdünk fásulni a muzeális tárgyak iránt. Inkább fotókkal számolunk be a város utcácsáiról, kapuiról, szóval az egész szájtátva nézhető látványról, egy megmaradt középkori városról.
Egyébként a címerpajzson 6 piros golyócska egész Toszkánában minden középületen ott díszeleg, jeléül annak, hogy a Mediciek valamelyik őse a családfa törzsénél orvos volt, ugyanis ezek gyógyszer-tablettákat szimbolizálnak.
Arezzo:
Arezzo már 2004 óta kedvenc városunk. Ahhoz, hogy élvezhessük, át kell törnünk ocsmány külkerületi épülethalmazokon át a centro storico-hoz, ami teljesen gyalogos övezet. Még motoros száguldozóktól is meg vagyunk kímélve. Érdekes, most úgy emlékszem, kerékpáros őrültekre sem emlékszem, ami itthon a járdákon nekem igen nagy "élvezeti" forrás, hála az elcseszett budapesti valóságnak. Nagyon helyes, ha autó helyett kerékpáron közlekedik a magyar, amely a WC-re is terepjáróval közlekedne, de hogy a városvezetés büszkeségeként felmutatott nemtudomhányszáz km bicikliút tulajdonképpen a gyalogosjárdát foglalja le az biztos, ennek eredményeképpen elszemtelenedett kerékpárosok száguldoznak idősek és gyerekek között centizgetve.
Na váltsunk kellemesebb helyre, vissza Arezzoba. Útközben efféle tájakon mentünk:
Arezzo, már i.e. 600-ban fontos hely volt. Később ( i.e. 3.szd.) a 12 etruszk város szövetségének egyik tagja. A római polgárjogot i.e. 80-ban kapta meg Aretino néven. Itt született Augustus császár támogatója és barátja, Maecenas, a művészetek nagy támogatója.
Arezzo is ghibellin ( császár ) párti volt, 1384-ben a guelf Firenzével szemben elveszített háborújáig. Az ezt követő békésebb esztendők eredményei viszont máig biztosítják Arezzo vezető helyét a művészettörténetben.
Tudom, lelkes imádója vagyok Siena főterének, de az arezzoi Piazza Grande is lenyűgöző! Le kell ülni és nézegetni. Vagy sétálgatni a Vasari-árkádok alatt meg a rengeteg antikvitás-bolt előtt, a kicsi sikátorokban. 2004-ben a San Francesco templommal szembeni középkori épületek fala tele volt színes nemesi címerekkel, de most, 2008-ban hült helyüket találtuk!!! Nem értem miért vették le? Egyszer irok egy emailt a városvezetésnek, hogy mondják már meg. Előveszek egy ilyen kép párt, 2004-ből és 2008-ból. Ime a bizonyíték:
Ilyen volt 2004-ben
...és most, 2008-ban. Hová lettek?
Na mindegy. Isten és a hivatalnokok útjai kifürkészhetetlenek. Na de mégis: ezek nagyon "feldobták" a tér hangulatát!
Hoppá! Most veszem észre, hogy a 2001-es kiadású "Toscana" Marco Polo utikönyvben látható képen sincsenek ott a címerek. Csörgőkígyó legyek, ha értem.
Bocsássa meg nekem a kiadó, de kimásolom és közre adom a képet.
A Vasari árkádok
A San Francesco templom
A templom építését a 13.szd végén kezdték, az egyszerű toszkánai gótika szép példája. Lenyűgöző a harangtorony, amely a 14.szd-ban épült, "százlukúnak" is hívják a helybeliek. De a csodlkozni való folytatódik a templom homlokzatával, ahol 3 szinten, alulról felfelé, egyre több oszlopos vakárkádok díszítik.
A Duomo
(X.Gergely síremléke,Piero della Francesca"Magdolna" c. híres képe )
Ajánlott "Toszkána" linkek:
http://tajkep.blog.hu/2008/02/22/toszkanai_anzix
Előzmények:
1.nap: Villach - Montalcino
2.nap: Abbazia di Sant Antimo - Pienza
3.nap: Buonconvento - Siena
4.nap: Abbazia di San Galgano - Sant Angelo in Colle
5.nap: Castiglione d'Orcia - San Quirico d'Orcia - Montepulciano
6.nap: Montalcino és környéke
Folytatás:
8.nap: Regello - Firenze
9.nap: Cutigliano - Pte di Catene
10.nap: Pistoia - Prato
11.nap: Firenze
12.nap: Certaldo - SanGimignano
13.nap: Firenze
14.nap: Poppi - Casentino
15.nap: Reggello - Villach
16.nap: Villach - Fürstenfeld - Budapest